…és látá az Úr, hogy ez jóóó… (vagy nem?)
A 30-as években káosz is volt, gazdasági válság is volt, az NSDAP szép lassan hatalomra jutott Németországban. Most káosz is van, gazdasági válság is van, a Jobbik bekerült az EP-be. Read the rest of this entry »
Most egy duplán rendhagyó poszt következik. Előszöris azért, mert poszt, mostanában ez ritkaság. Másodszor pedig az, hogy nem netről van a story, hanem velem történt. Sokat gondolkodtam azon, hogy megosszam-e veletek, de aztán sikerült döntenem, remélem, jól. Read the rest of this entry »
A blog lassan haldoklik, azt hiszem, valahogy fel kéne támasztanom. Sajnos most, hogy itt az érettségi, ballagás, próbák, koncertek, nem nagyon tudok összehozni egy-egy értelmes posztot. A hírek közül kb. annyit tudok, hogy Bajnai Gordon lett az új miniszterelnök, a TPB ügyét újratárgyalják, mert a bíró egy szemét csaló jogvédő volt, és azt hiszem, kb. ennyi.
Állandóan fáradt vagyok, és ha véletlenül semmi dolgom, akkor csak leülök, gépezek, szórakozok, pihenek, stb. Természetesen sörözni akkor sem nagyon tudok, mert még a nap folyamán úgyis valahova el kell mennem autóval, szóval unom már ezt az “életstílust”. Viszont lassan vége a sulinak, és remélem, tudom folytatni a blog szerkesztését is lassan.
Amíg nem vagyok itt, olvasgassátok Lidérc kolléga blogját, a Feldolgozás alattot, ott néha megjelenek azért én is.
Azért itt egy aktuális vicc:
- Mi a magyar szimfonikus nagyzenekar?
- Egy Gordonka és tízmillió bőgő.
Olyan rég voltam itt, hogy GPS kellett, hogy az adminfelületig eltaláljak. Nem akarok kifogásokat keresni, mert igenis, az én hibám, hogy nem írtam, blablabla. Erre pedig nincs bocsánat. Többször is felmentem híreket olvasni, de soha nem éreztem erőt, hogy írjak is. Tegnapelőtt viszont megkért Lidérc barátom, hogy segítsem őt ki egy szombati poszttal, mert nem ér rá. Én kisegítettem, és eszembe jutott, hogy tulajdonképpen én nagyon szeretek posztot írni. Szóval most itt vagyok, és írok: Read the rest of this entry »
Az indexen olvastam egy cikket, amit csak a poszt végén szándékozom belinkelni, miután szépen lassan beadagoltam az összes részletet. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, akinek volt egy 32 évvel idősebb férfi ismerőse. A kisfiú szép lassan felcseperedett, és nővé operáltatta át magát 25 évesen. 38 évesen hozzáment az áldozathoz – izé… akarom mondani az előbb említett férfihez, aki akkor már 70 éves lett. Most pedig jött a történet csattanója… Read the rest of this entry »
Először is figyelmetekbe ajánlanám a Nemhiszemel című blogot, amit egy barátom & olvasóm szerkeszt néhány napja. Sok sikert kívánok neki a blogoláshoz. Azt írta, az én hatásomra kezdett el blogolni, aminek nagyon örülök. Nem hittem volna, hogy hatással vagyok valakire ezzel a bloggal.
Azt hiszem, már észrevettétek, hogy sokszor nem tudok írni különböző okok miatt. Ezt a problémát többféleképpen lehetne orvosolni. Első az, hogy nem tanulnék semmit, vagy a szórakozásról mondanék le és a bloggal foglalkoznék többet. Ez kivitelezhetetlen, mert a suli fontos, és lehet, hogy maradi vagyok, de szeretek aludni napi 5 órát legalább, ezen kívül szórakozni is kb. 10 órát naponta. A másik lehetőség az, hogy felveszek egy szerkesztőt (ezt választom). Szinte biztos vagyok benne, hogy senki nem fog jelentkezni, de azért mégis leírom, hátha: Read the rest of this entry »
Szar helyzetben van az állam, és elhiszem, hogy pénz kell, de talán mégsem ilyen módszerekkel kellene dolgozni, és nem a kisvállalkozókat kellene megvágni egy millióval. Nem olvasok kuruc.info-t, de valahogy most rábukkantam valamire, amit meg szeretnék osztani veletek. Azt hiszem, van több pénzt elsikkasztó, mégszemetebb módszerekkel dolgozó cég is, mint az Artisjus. Ez pedig nem más, mint az APEH. Most az egyszer nem is fűznék hozzá semmit, azt hiszem, felesleges lenne, így is mindenki ugyanazt a következtetést fogja levonni a következő esetből: Read the rest of this entry »
Vannak esetek, amikor valaki megöl néhány embert, kirabol egy bankot, és ha a börtönben már nem öl meg kettőnél több embert, 20-25 év múlva szabadul, ha megéri azt a 40 éves kort… aztán élheti a békés, nyugodt életét tetőtől talpig tetoválva (”a szegedi börtön tulajdona” – és ehhez hasonló baromságokkal), néhány maradandó sérüléssel, kisebb vágással és egy söröskorsónyi méretű végbélnyílással (legalábbis ha a hollywoodi börtönös filmekből indulunk ki).
Viszont vannak, akik nem követnek el semmit, és mégis tényleges életfogytiglant kapnak, aztán 27 év múlva szabadulnak, miután ártatlannak bizonyulnak. Na jó, helytelen, hogy “vannak”, inkább fogalmazzunk úgy, hogy “volt egy eset ‘82-ben.” Read the rest of this entry »
Sziasztok, újra itt vagyok. Nem tudom, hányadszor kell bocsánatot kérnem a hosszú szünet miatt már, de inkább nem számolom már meg. Nem így terveztem az egészet. Azt hiszem, az érettségire való felkészítés a tanároknál konstans stressz, feszültség, idegesség, aggódás, dühkitörések és egyéb formában nyilvánult meg, ami bennünk, diákokban kedvtelenséget váltott ki, ami miatt már nem volt erőm feljönni a blogra írni, és így keletkezett ez a hosszú szünet.
Most, hogy túl vagyok az első napon, és (remélem jól) megírtam a szlovák tesztet és fogalmazást, megpróbálok összeszedni valami értelmeset. Szóval hozom is a defibrillátort, és megpróbálom újraéleszteni a blogot.
Boldog nőnapot minden kedves nőnemű látogatónknak. Virágot, meg deszertet nem tudok küldeni, de azoknak sem ígérek semmit, akiket személyesen ismerek, mert a legutóbbi hülye ígéretem óta is mindenki ki akar fosztani.
